AZ AKASHA 3. AZ ADATTÁROLÁS MÓDJA

3. AZ ADATTÁROLÁS MÓDJA
A beérkező információk több forrásból származnak. Egyrészt a lelkektől érkeznek, másrészt vannak külön kronovizorok (gravitációs távcsövek, időhullámokat érzékelő felvevőkamerák), amelyek vagy messziről, az adott szektorhoz tartozó akashabázisról végeznek rögzítést, vagy kimennek a helyszínre (apró robotszondák formájában) a közeli felvételekhez. Így bármi is történik egy csillagrendszerben, bármelyik bolygón, akár jelen vannak ott lelkek, mint megfigyelők, akár nem (pl.: természeti jelenségeknél), mindenről készül feljegyzés. A robotszondák képesek álcázni magukat, hogy a jelenlétük ne zavarja meg az események menetét, és a reakcióidejük mindössze néhány másodperc. Vagyis bármi érdekes történik a teremtésben, amiről jó lenne közeli felvételt készíteni, másodperceken belül térugrással odaérkezik egy rögzítőegység. Ezek vezérléséről, irányításáról külön operátorok (kezelők) gondoskodnak. Ők (ezek a lelkek) a könyvtárosok, az eseménytárosok, akik az akasha üzemeltetőiként dolgoznak az univerzumban.
Az akasha nem csak a fizikai világokban zajló eseményeket rögzíti, hanem a szellemi világok életét is. Vagyis gyakorlatilag semmi sem maradhat ki belőle. Még a galaxisok közti mélyűrben zajló történésekre is odafigyelnek, sőt az univerzumon kívüli dolgokra is, a nemtér-nemidőben zajló folyamatokra. A mi univerzumunk téridő buboréka természetesen kapcsolatban áll az őskáoszban létező többi univerzummal, és azok akasháival, bár nem mindegyikkel van időszálas összeköttetése és állandó információcseréje.
Az információk tárolása (ez keleti népmesékben a szellem a palackban) többféle szempont szerint történik. A két legfontosabb indexelési típus a hely és az idő. Konkrétan: (Hely) Ki, milyen lélek, melyik lélekfraktálon, melyik galaxisban, csillagrendszerben, bolygón, városban, tehát pontosan fizikailag a téridőben hol gyűjtötte az információt. (Idő) Mikor, milyen helyi időszámítás szerint, mikortól meddig történt a dolog.
Ezen kívül léteznek tematikus tárolók is, amikből nagyon sokféle van. A rendszer belső redundanciáját növelik, a keresési időt pedig csökkentik ezek a műszaki megoldások, javítva a keresők (adatkezelő szoftverek) találati arányát. Az érdekesség kedvéért felsorolok néhányat. Egy lélek (ember) adott életében használt összes személyes holmija, tárgya, ami az övé volt megtalálható egy helyen. Ide tartozik a testi kinézet is, a ruhái, a pohara, a játékai, a bicskája, az autója, stb. Vagy külön megnézhető minden, amit az élete során leírt vagy lerajzolt az illető. Még akkor is, ha rajta kívül senki sem látta, mert csak leírta egy papírfecnire és nyomban elégette, megsemmisítette azt.
Vagyis a teremtésben nincsenek titkok. Semmi sem vész el, merül a feledés homályába a visszakereshetőség reménye nélkül. Az egész fecni megtalálható az adattárban, tehát még a rajta lévő radírozás nyoma, az ujjlenyomat, maszat, stb. is. Hisz a lélekben minden érzéklet, még az érzések és a gondolatok is mind számon vannak tartva. A testünk minden atomja, sőt elemi részecskéje "számon van tartva", nemhogy a hajszálaink! Az egyes tudományágak eredményei szintén különféle felosztási rendszerek szerint kereshetők. Egy adott bolygón egy adott teremtési korszakban, pl. fizikából minden felfedezés, kutatás, kisérlet, elért eredmény, publikáció megvan. Az is, hogy ki, hol, mikor csinálta. Kérhető vázlatszerűen (mintha könyvet olvasna a lélek), de megnézhető holografikus filmen is az egész eseménysor, akárha most játszódna, élőben.
A rendszerben természetesen eltárolódik a benne való keresés ténye is, hogy ki, hol, mikor, mit keresett és miért. Az eseménytárosok egyben felügyelik az adatforgalmat, segítenek a keresésnél a kevésbé gyakorlott felhasználóknak, illetve megakadályozhatják bizonyos információk lekérését a hálózatból. A teremtés biztonságos, irányítható működéséhez nagyon fontos az információk megfelelő szeparálása, áramlásuk szabályozása. Egy adott rendszert (lelket, lélekcsoportot) védeni kell a rá nézve veszélyes tudástól (gondolatvírusok), illetve ha bajba kerül, megfelelő tudással lehet a legkönnyebben meggyógyítani, átprogramozni a megfelelő működésre. Lényegében minden gyógyító beavatkozás egy rendszer információ tartalmának feljavítására, módosítására irányul alapvetően.
Végezetül, hogy legyen némi fogalmunk az akashában tárolódó információk mennyiségéről, íme egy összehasonlítás. Ha szöveges formában tárolná egyetlen teremtési korszak adatait a rendszer, sűrűn teleírt, vastag lexikonokban, akkor ehhez nagyjából egy akkora könyvtár kellene, mint Pest-megye (kb. 6000 km^2). Tele magas polcokkal, rajtuk roskadásig pakolt könyvekkel.