Sziasztok!
Szegeden 1.szerda és Szabadkán 1.péntek 18órától Klub lehetőség.
Szeretettel várlak benneteket
Ilu
Szegeden 1.szerda és Szabadkán 1.péntek 18órától Klub lehetőség.
Szeretettel várlak benneteket
Ilu
2011. június 11., szombat
2011. május 29., vasárnap
A vallás fogalma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Római katolikus | ██ <50% | ██ 50-66,6% | ██ 66,6%< |
| Református | ██ <50% | ██ 50-66,6% | ██ 66,6%< |
| Evangélikus | ██ <50% | ██ 50-66,6% | ██ 66,6%< |
| Görög katolikus | ██ <50% | ██ 50-66,6% | ██ 66,6%< |
| Egyéb | ██ <50% | ██ 50-66,6% | ██ 66,6%< |
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható egyetlen, átfogó meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Taylor, 1871).[1] A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás.
A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891-1993) valláskutató, amikor az alábbiakat írja Az öt világvallás c. könyvében.
Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.
Azt mondja továbbá, hogy az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.
Ma nyolc ilyen etikai fejlett vallást ismerünk: a bráhmanizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzalizmust, a párszizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot.
Ezek a vallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek.
A keletiek "az örök világtörvény vallásai"-ként jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli.
A "történeti istenkinyilatkoztatás" nyugati vallásai viszont mindennek a létezését egy, a világtól elkülönült, annál végtelenül hatalmasabb személyes istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozta létre, autonóm módon uralkodik mindenek felett.
A világ teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen.
Természetesen létrejöttek olyan vallások is, amelyek a két, alapvetően ellentétes felfogás között különböző átmeneteket képeztek.
2011. május 28., szombat
A századik majom
Ezután már itt a blogon szeretném kirakni az olvasnivalókat amit szeretném, ha megnéznétek.
Sokszor nem én fogom megfogalmazni a dolgokat, csak idézek ide témákat különböző helyekről, aztán majd a klubon, vagy itt előzetesen elvitázhatnánk erről a témáról.
Ha aktívitásotok fokozódik akkor kialakulhat itt valami.
KRITIKUS TÖMEG fogalma
Sokszor nem én fogom megfogalmazni a dolgokat, csak idézek ide témákat különböző helyekről, aztán majd a klubon, vagy itt előzetesen elvitázhatnánk erről a témáról.
Ha aktívitásotok fokozódik akkor kialakulhat itt valami.
KRITIKUS TÖMEG fogalma
"Eredetileg a fizikából vett fogalom arra utal, hogy bizonyos eredmény eléréséhez az eszközök egy meghatározott (általában jelentős) mennyisége mindenképpen szükséges, ennek elérésekor tehát ugrásszerűen javul az eredményesség. Így a kritikus mennyiséget még el nem érő „alapszintű” tevékenység és a többlettevékenység szinergikus viszonyban áll, egymás hatását felerősítik.
Ha a radioaktív anyagok hasadása során önfenntartó láncreakció jön létre, akkor nevezik a reaktor tömegét kritikus tömegnek.
A „kritikus tömeg” kifejezést a fizika „találta fel”. Újabban előszeretettel emlegetik a tudományos kutatás eredményességének előfeltételei között.
A tetszetős fogalom kínálja magát és valóban alkalmas bizonyos társadalmi jelenségek szemléltetésére. A nagyvárosi közlekedés autós dominanciáját megváltoztatni kívánó biciklisták tökéletes névválasztással keresztelték el felvonulási akciójukat „Kritikus Tömeg”-nek. Itt a kétkerekű közlekedők mindegyike ugyanakkora hozzájárulással segíti a kívánt hatást, az autós közlekedés lassítását, esetleg megbénítását. Ha elegendő számú felvonuló gyűlik össze, a forgalom városszerte lelassul, vagy akár teljesen bedugul, függetlenül attól, hogy hány diák és hány államelnök kerekezik közöttük. A biciklizők homogén tömeget alkotnak, amelyben mindenkinek azonos a szerepe.
A „kritikus tömeg” fogalmát másfelől a sokszor emlegetett „századik majom” elmélete is alátámasztja, amely Japán egy kis szigetén élő majmok habitusának megfigyeléséből származott. Egy kis fiatal majom elkezdte megmosni a homokba eléje dobott burgonyát. Lassan társai is eltanulták tőle ezt a mozdulatot, és egyre többen és többen lettek, akik követték az élenjáró példát, míg végre bekapcsolódott a századik majom is a burgonyát megmosók csoportjába. Akkor, bizonyos láthatatlan kommunikációs csatornákon keresztül, a morfogenetikus mezőkkel összefüggésben eljutott ez a kód a környező szigetek, sőt Japán szárazföldön élő majom közösségeihez is, és mindenhol egyszerre, szinte minden majom mosni kezdte a burgonyát.
A „kritikus tömeg” tehát azt jelenti, hogy ha kellő számú ember él át, gondol úgy, vagy teremt valamit, akkor ez egy ponton hirtelen exponenciálisan növekvő hatással lesz az emberiség többi tagjára.
Ha a radioaktív anyagok hasadása során önfenntartó láncreakció jön létre, akkor nevezik a reaktor tömegét kritikus tömegnek.
A „kritikus tömeg” kifejezést a fizika „találta fel”. Újabban előszeretettel emlegetik a tudományos kutatás eredményességének előfeltételei között.
A tetszetős fogalom kínálja magát és valóban alkalmas bizonyos társadalmi jelenségek szemléltetésére. A nagyvárosi közlekedés autós dominanciáját megváltoztatni kívánó biciklisták tökéletes névválasztással keresztelték el felvonulási akciójukat „Kritikus Tömeg”-nek. Itt a kétkerekű közlekedők mindegyike ugyanakkora hozzájárulással segíti a kívánt hatást, az autós közlekedés lassítását, esetleg megbénítását. Ha elegendő számú felvonuló gyűlik össze, a forgalom városszerte lelassul, vagy akár teljesen bedugul, függetlenül attól, hogy hány diák és hány államelnök kerekezik közöttük. A biciklizők homogén tömeget alkotnak, amelyben mindenkinek azonos a szerepe.
A „kritikus tömeg” fogalmát másfelől a sokszor emlegetett „századik majom” elmélete is alátámasztja, amely Japán egy kis szigetén élő majmok habitusának megfigyeléséből származott. Egy kis fiatal majom elkezdte megmosni a homokba eléje dobott burgonyát. Lassan társai is eltanulták tőle ezt a mozdulatot, és egyre többen és többen lettek, akik követték az élenjáró példát, míg végre bekapcsolódott a századik majom is a burgonyát megmosók csoportjába. Akkor, bizonyos láthatatlan kommunikációs csatornákon keresztül, a morfogenetikus mezőkkel összefüggésben eljutott ez a kód a környező szigetek, sőt Japán szárazföldön élő majom közösségeihez is, és mindenhol egyszerre, szinte minden majom mosni kezdte a burgonyát.
A „kritikus tömeg” tehát azt jelenti, hogy ha kellő számú ember él át, gondol úgy, vagy teremt valamit, akkor ez egy ponton hirtelen exponenciálisan növekvő hatással lesz az emberiség többi tagjára.